Tartalomjegyzék
Az elmúlt évszázadban nyugodtan kijelenthetjük, hogy Sigmund Freud gondolatai alakították ki a modern pszichológia alapjait, ahogyan mi ismerjük.
Számos gondolata kulturális jelképpé vált, és néhány népszerű kifejezés, mint például a péniszirigység és az anális megszállottság a mindennapi zsargonba is bekerült.
Bármennyire is ellentmondásosak ma már az elképzelései, és bármennyire is sok pszichológus utasítja el eredeti koncepcióit, kétségtelen, hogy Freud kalandos és kreatív gondolkodása meghatározta a pszichológiai gondolkodás mércéjét, megalapozva a 19. és 20. században kialakuló tudományt.
Legnagyobb feltevései közé tartozik:
- A viselkedést belső kompromisszumok okozzák, amelyeket a tudattalan szükségleteid és vágyaid vezérelnek.
- A viselkedés finom vagy rejtett indítékaink tükörképe.
- A viselkedés többféle indítékot is jelezhet egy egyénnél.
- Az emberek nem feltétlenül vannak tisztában a viselkedésüket vezérlő motivációkkal.
- A viselkedést a bennünk lévő energiakvóta határozza meg, és csak korlátozott mennyiségű energia áll rendelkezésre.
- Minden, amit teszünk, a saját örömünkre szolgál
- Az embereket leginkább agresszív, szexuális és ősi hajlamok motiválják.
- A társadalom megtiltja, hogy kifejezzük ezeket az érzéseket, ezért a viselkedésünkön keresztül finoman fejezzük ki őket.
- Van egy élet-halál hajtóerőnk
- Az igazi boldogság az egészséges kapcsolatokban és az értelmes munkában rejlik.
Bármennyire is érdekesek ezek a feltételezések, Freud egyik legvitatottabb gondolata az volt, hogy a korai gyermekkorban történt események egész életünkre kihatnak a szexualitáshoz való viszonyunkra.
Ebből a gondolatból dolgozta ki a pszichoszexuális szakaszok gondolatát.
Lásd még: Hogyan lehet elérni, hogy egy nárcisztikus féljen tőled: praktikus tippek, nincs bullsh*tFreud szerint négy különböző szakasz létezik: orális, anális, fallikus és genitális. Mindegyik szakasznak megvannak a maga vonásai és jellemzői, amelyek a gyönyör elsődleges forrására utalnak.
A pszichoszexuális elmélet úgy véli, hogy a felnőtt személyiségben jelentkező szexuális problémákat a gyermekkorban az egyik szakaszból a másikba való átmenet során tapasztalt problémák okozzák.
Ha azonban az egyik szakaszból a másikba való átmenet során zökkenőmentesen megy végbe, akkor nem kell, hogy legyenek olyan szexuális regressziók vagy fixációk, amelyek a felnőttkorban is gyötrik őket.
De ha mégis, akkor ezeknek egy életen át meg kell maradniuk velük. Az ember megtapasztalja ezeknek a szakaszoknak a pozitív vagy negatív eredményeit, és ezeket a tulajdonságokat viszi magával, ahogy öregszik. A tulajdonságok közé tartoznak:
Szóbeli tulajdonságok: A szóbeli típusok optimisták vagy pesszimisták, hiszékenyek vagy gyanakvók, passzívak vagy manipulatívak,
Anális tulajdonságok: Az egészségtelen tulajdonságok közé tartozik a makacsság, a fukarság és a megszállottság.
Fallikus vonások: Az ellentétek közé tartozik a hiúság vagy az önutálat, a büszkeség vagy az alázat, a szociális egészség vagy az elszigeteltség.
Az első szakasz: Szóbeli
Az orális szakasz a születéstől az első 18 hónapig tart. Ebben az életszakaszban a gyermek a táplálkozás megszállottja, és a hangsúlyos zóna a száj, a nyelv és az ajkak.
Itt a gyermeknek problémái lesznek az elválasztással és a harapással kapcsolatban.
Ha ebben a szakaszban problémákat tapasztalnak, akkor a szájjal kapcsolatos rossz szokásokat vehetnek fel, beleértve a túlevést, a dohányzást, az ivást és a rágást.
A második szakasz: Anális
Az anális szakasz akkor következik be, amikor a gyermeket bilire szoktatják, és ez a konfliktusforrásuk. Felfedezik, hogy a székletükkel irányítani tudják szüleik érzelmeit; itt jönnek rá, mit jelent mások manipulálása.
Freud úgy vélte, hogy ha rosszul élik meg ezt a szakaszt, akkor megtanulnak megszállottá és szadistává válni. Ha viszont jól megy a szakasz, akkor a gyerekek megtanulják a rend és a tisztaság fontosságát.
A harmadik szakasz: fallikus
A fallikus szakasz leginkább a híres Ödipusz-komplexusról ismert. 2-5 éves kor között tart, és a gyermek első interakcióit foglalja magában a nemi szerveivel.
A fiú beleszeret az anyjába, és gyűlöli az apját, amiért a címen. az anyját; a lány szeretetet érez az apa iránt, és gyűlöletet az anya iránt.
Ha a gyermek nem jut át egészségesen ezen a szakaszon, akkor felnőttkorában meggondolatlan vagy nyíltan szexuálisvá válik. Az is lehetséges, hogy nyíltan szexuálisan elnyomottá válik, túlzott tisztasággal.
Az ehhez a szakaszhoz leginkább kapcsolódó jellemzők közé tartozik a büszkeség és a kétség.
A negyedik szakasz: Genitális
A genitális a lappangás után, és felnőttkortól kezdve tapasztalható. Az egyén olyan konfliktusforrásokat él át, amelyeket mi is rendszeresen megtapasztalunk, beleértve a karriert, az élet élvezetét, a kapcsolatokat és egyszerűen a mindennapi élet manőverezését.
A legtöbben, akik ezt olvassák, a nemi és végső stádiumban vannak.
Freud úgy vélte, hogy ebben a szakaszban leginkább arra összpontosítunk, hogy megtaláljuk a legegészségesebb védekező mechanizmusainkat, vagyis azokat a módokat, amelyekkel olyan valóságot teremthetünk, amelyben a legbiztonságosabban és legnyugodtabban érezzük magunkat.
Lásd még: 10 dolog, ami a kritikus gondolkodás hiányát okozza a társadalombanEz az a szakasz, amelyben a többi szakasszal való konfliktusaiból eredő problémákkal foglalkozik, és ahol végre meg kell birkóznia ezekkel a realitásokkal.
Noha Freud hiedelmeit széles körben elutasították, néhány mégis bizonyította, hogy még mindig kiállja az idő próbáját. Kétségtelen, hogy elképzeléseinek van némi kreatív értéke, és akár a saját tapasztalataink meghatározására is felhasználhatók, ha úgy tűnik, hogy illenek ránk.
Tetszett a cikkem? Lájkolj a Facebookon, hogy még több ilyen cikket láthass a hírfolyamodban.