Miért számít bűnnek a húsevés egyes vallásokban?

Miért számít bűnnek a húsevés egyes vallásokban?
Billy Crawford

Ha engem kérdezel, nincs is finomabb egy szép, szaftos steaknél.

De egyes vallásokban bűnösnek tartanának, ha ilyen kijelentést tennék.

Itt van, miért...

Miért számít bűnnek a húsevés egyes vallásokban? A 10 legfontosabb ok

1) A buddhizmusban a húsevést kegyetlennek tartják.

A buddhizmus azt tanítja, hogy addig születünk és születünk újra, amíg meg nem tanuljuk, hogy ne ártsunk magunknak és másoknak.

A szenvedés és a végtelen újraszületés elsődleges oka a Buddha szerint a fizikai világhoz való ragaszkodásunk és a múlandó vágyaink kielégítésének megszállottsága.

Ez a viselkedés belülről tép szét minket, és olyan emberekhez, helyzetekhez és energiákhoz köt bennünket, amelyek fojtogató, nyomorúságos és erőtlen állapotba sodornak bennünket.

A buddhizmus egyik fő tanítása, hogy minden élőlény iránt együttérzéssel kell viseltetnünk, ha azt reméljük, hogy elérjük a megvilágosodást, és legyőzzük a reinkarnáció és a karma körforgását.

Ezért az állatok levágása bűnnek számít.

A buddhizmusban egy másik élőlény életének elvétele helytelen, függetlenül attól, hogy van-e kedved ma este sertésbordát enni vagy sem.

Egyértelműnek tűnik, hogy a buddhizmus elzárkózik a húsevéstől, és az állatok levágását - még az élelemért is - szükségtelenül fájdalommal teli cselekedetnek tartja, amely szenvedést okoz egy másik lénynek.

Ez azonban nem ilyen egyszerű, mivel a buddhisták többsége a vallási meggyőződésétől függetlenül még mindig eszik húst.

2) A hinduizmusban a teheneket szent lényekként tisztelik.

A hinduizmus az a vallás, amelyből a buddhizmus született.

Ez egy lenyűgöző hit, tele mély teológiával és spirituális felismerésekkel, amelyek világszerte hívők millióit vezetik és inspirálják.

A hinduizmus ellenzi a tehenek húsának fogyasztását, mivel szent lényeknek tekintik őket, amelyek a kozmikus igazságot jelképezik.

Kamdhenu istennő istenségét, valamint a papi brahman osztály istenségét is szimbolizálják.

Ahogy Yirmiyan Arthur magyarázza:

"A hinduk, akik India 1,3 milliárd lakosának 81 százalékát teszik ki, a teheneket a Kamdhenu szent megtestesítőinek tekintik.

"A Krisna-imádók különös szeretettel viseltetnek a tehenek iránt, mivel a hindu isten tehénpásztor szerepét töltötte be.

"A vaj iránti szeretetéről szóló történetek legendásak, olyannyira, hogy szeretettel nevezik "makhan chor"-nak, azaz vajtolvajnak."

A tehenek levágása a hinduk szerint a nem-ártás (ahimsa) hindu elvének megsértése.

Sok hindu úgy dönt, hogy egyáltalán nem eszik húst, bár ezt nem írják elő kifejezetten. A világ népességén belül a vegetáriánusok többsége a hindu vallásúak közül kerül ki.

3) A hús bűnösnek számít az ortodox keresztény böjti napokon.

Bár a hús a legtöbb keresztény szektában, beleértve az ortodox kereszténységet is, megengedett, vannak olyan böjti napok, amikor a hús fogyasztása bűnös.

Az ortodox keresztények számára Etiópiától Irakig és Romániáig különböző böjti napok vannak, amikor nem ehetnek húst és gazdag ételeket. Ez általában minden szerdán és pénteken van.

Az ortodox kereszténység a böjtöt és a húsevés mellőzését is a szabályokon alapuló szemlélet részeként tartja számon, mint a kereszténység néhány más formája, például a protestáns felekezetek.

Ennek oka az, hogy a húsevés mellőzését úgy tekintik, mint a fegyelmezés és a vágyak mérséklésének módját.

Ahogy Milan Savich atya írja:

"Az ortodox egyházban a böjtnek két aspektusa van: fizikai és lelki.

"Az első a gazdag ételektől, például a tejtermékektől, a tojástól és mindenféle hústól való tartózkodással jár.

"A lelki böjt a gonosz gondolatoktól, vágyaktól és cselekedetektől való tartózkodásból áll.

"A böjt fő célja, hogy uralmat szerezzenek önmaguk felett, és legyőzzék a test szenvedélyeit."

4) A dzsain hit szigorúan tiltja a húsevést, és azt mélyen bűnösnek tartja.

A dzsainizmus egy nagy, főként Indiában elterjedt vallás, amely minden húsfogyasztást megtilt, és a húsevés gondolatát is súlyos bűnnek tartja.

A dzsainák a teljes erőszakmentesség vagy ahimsa elvét követik, ahogyan azt fentebb a hinduizmus kategóriában említettük.

Bár egyesek a dzsainizmust a hinduizmus egyik felekezetének tekintik, ez egy egyedülálló világvallás, amely az egyik legősibb létező vallás.

Alapja az a gondolat, hogy finomítsuk vágyainkat, gondolatainkat és cselekedeteinket, hogy pozitív és szeretetet adó lábnyomot hagyjunk a világban.

Ez a három fő pilléren alapul: ahiṃsā (erőszakmentesség), anekāntavāda (nem-abszolutizmus) és aparigraha (nem-ragaszkodás).

A vallás tagjaiként Joyti és Rajesh elmagyarázzák az étkezési tilalom szabályait:

"Mi, dzsainák hiszünk a reinkarnációban, és hisszük, hogy minden élőlénynek van lelke.

Ezért arra törekszünk, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzuk ezeknek az élőlényeknek, ezért ennek megfelelően korlátozzuk az étkezésünket."

5) A muszlimok és a zsidók a sertéshúsból készült termékeket spirituálisan és fizikailag tisztátalannak tartják.

Az iszlám és a judaizmus egyaránt fogyaszt bizonyos húsokat, másokat pedig tilt. Az iszlámban a halal (tiszta) szabályok tiltják a sertéshús, a kígyóhús és számos más hús fogyasztását.

A muszlimok szent könyve, a Korán kimondja, hogy a muszlimok ehetnek sertéshúst és megszeghetik a halalt, ha éheznek, vagy nincs más táplálékforrásuk, de minden körülmények között határozottan be kell tartaniuk a halalt, ha egyáltalán lehetséges.

Ahogy a Koránban olvasható Al-Baqarah 2:173:

"Ő csak a döglött állatokat, a vért, a disznóhúst és azt tiltotta meg nektek, amit nem Allahnak szenteltek.

"De aki [kényszerűségből] kényszerül, és sem nem kívánja [azt], sem nem lépi át [annak határát], az nem követ el bűnt.

"Valóban, Allah megbocsátó és irgalmas."

A judaizmusban a kóser (megengedett) szabályok tiltják a sertéshús, a kagylók és számos más hús fogyasztását.

A kóser szabályok bizonyos ételek, például a hús és a sajt keverését is tiltják, mivel a Tóra (Biblia) egyik verse szerint a tejtermékek és a hús keverése istentelen.

A judaizmus és az iszlám szerint Isten megtiltotta népének a sertéshús fogyasztását, mert a sertés testileg és lelkileg tisztátalan. A zsidó törvények szerint a sertés egyszerűen nem alkalmas emberi fogyasztásra:

Ahogy Chani Benjaminson elmagyarázza:

"A Bibliában Isten két követelményt sorol fel ahhoz, hogy egy állat kóser (ehető) legyen a zsidó számára: az állatoknak rágniuk kell a bendőjüket és hasított patájuknak kell lenniük."

6) A szikhek úgy vélik, hogy a húsevés bűnös és helytelen, mert "tisztátalanná" tesz.

A szikhizmus a 15. századi Indiában kezdődött, és ma a világ ötödik legnagyobb hitvallása, mintegy 30 millió követővel.

A vallást egy Guru Nanak nevű férfi indította el, és halála után több guru vezette tovább, akik a szikhek szerint az ő lelkét is magukban hordozták.

A szikhek monoteisták, akik hisznek abban, hogy a másokkal szembeni tetteinkért ítélnek meg minket, és a lehető legtöbbet kell gyakorolnunk a kedvességet és a felelősségtudatot az életünkben.

A szikhek követik az öt K-t. Ezek a következők:

  • Kirpan (tőr, amelyet a férfiak védelmére mindig maguknál hordanak).
  • Kara (egy karkötő, amely az Istennel való kapcsolatot jelképezi).
  • Kesh (soha ne vágd le a hajad, ahogyan azt a Guru Nanak tanította).
  • Kanga (egy fésű, amelyet a hajadban tartasz, hogy megmutasd, hogy jó higiéniát gyakorolsz).
  • Kacchera (egyfajta szent, egyszerű fehérnemű).

A szikhek azt is hiszik, hogy a húsevés és az alkoholfogyasztás vagy a tiltott drogok fogyasztása rossz, és méreganyagokat és istentelen szennyeződéseket juttat a szervezetbe.

"A szikh vallás tiltja az alkohol és más bódítószerek használatát.

"A szikheknek sem szabad húst enniük: az elv a test tisztán tartása.

"Minden gurdwarának [templomnak] követnie kell a szikh kódexet, az Akal Takht Sandesh-t, amely India legmagasabb szikh hatóságától származik" - jegyzi meg Aftab Gulzar.

7) Néhány jógikus és spirituális hagyomány ellenzi a húsevést.

Egyes jógikus hagyományok, mint például a szanátana iskola, úgy vélik, hogy a húsevés megakadályozza a jóga célját, hogy az atman életerő egyesüljön a paramatmannal (a legfelsőbb énnel, a végső valósággal).

Lásd még: "A szerelmem házas": 13 tipp, ha ez te vagy

Ahogy a Szanatana gyakorlója, Szatya Vaan elmagyarázza:

"A húsevés növeli az ahamkara-t (a fizikai világban való megnyilvánulás vágyát), és további karmával köt össze benneteket - az állatok karmájával, amelyeket megesznek...".

"A rishik, akik az erdőkben éltek az ásramáikban, gyökereken, gyümölcsökön és a szattva nevelt tehenek tejéből kézzel készített tejtermékeken éltek...

"A hagyma, a fokhagyma, az alkohol és a hús mind elősegítik a tamaszik (álmos, tompa) tudatot. Az ilyen nem szatvik étrend halmozott hatása idővel különböző módokon nyilvánul meg az életben."

Bár rengeteg olyan ember van, aki a jóga olyan formáit gyakorolja, akik húst esznek, az mindenképpen igaz, hogy a szatvik étrend a vegetarianizmusra ösztönöz.

Az alapgondolat itt - és néhány kapcsolódó sámáni és spirituális hagyományban - az, hogy az elfogyasztott halott lény életereje, vágyai és állati késztetései elszívják az érzelmi és mentális éberség képességét, és még állatiasabbá, tompábbá és vágyalapúvá teszik Önt.

8) A zoroasztriánusok hisznek abban, hogy a világ megváltásakor a húsevés véget ér.

A zoroasztriánus hit a világ egyik legősibb hite, amely évezredekkel ezelőtt Perzsiában alakult ki.

Zarathusztra prófétát követi, aki arra tanította az embereket, hogy forduljanak az egyetlen igaz Isten, Ahura Mazdā felé, és távolodjanak el a bűntől és a gonoszságtól.

Zarathusztra különösen azt tanította, hogy Ahura Mazdā és a vele együttműködő bölcs halhatatlan szellemek adták meg az embereknek a szabadságot, hogy a jót vagy a rosszat válasszák.

Azok, akik kitartanak az élet kísértésein és próbatételein keresztül, azok az arra méltók, az aszszonyok, és ők üdvözülnek és elnyerik az örök életet.

A zoroasztrizmusnak még mindig mintegy 200 000 követője van, főként Iránban és Indiában.

Úgy vélik, hogy amikor a világ véget ér, és helyreáll egy utópisztikus és tiszta állapot, a húsevés is véget ér.

Ahogy Jane Srivastava mondja:

"A kilencedik században Atrupat-e Emetan főpap a Denkard VI. könyvében feljegyezte a zoroasztriánusokhoz intézett kérését, hogy legyenek vegetáriánusok:

"Legyetek növényevők, ti emberek, hogy sokáig éljetek. Tartsátok távol magatokat a jószágok testétől, és mélyen számoljatok azzal, hogy Ohrmazd, az Úr, nagy számban teremtett növényeket a jószágok és az emberek megsegítésére.

"A zoroasztriánus írások azt állítják, hogy amikor a "világ végső megváltója" megérkezik, az emberek felhagynak a húsevéssel."

9) A Biblia álláspontja a húsról nem olyan nyílt, mint ahogy azt egyes zsidók és keresztények gondolják.

Sok modern zsidó és keresztény eszik húst (vagy választja a vegetáriánusságot) anélkül, hogy elgondolkodna azon, hogy ez hogyan szerepelhet a vallási szövegeikben.

A feltételezés az, hogy a zsidó Tóra és a keresztény Biblia meglehetősen agnosztikus a húsevés kérdésében.

Közelebbről olvasva azonban kiderül, hogy a kiemelkedő Szentírás egy válogatós Istent mutat, aki nem rajong a húsevésért.

Ahogy Isten mondja Noénak az 1Mózes 9:3-ban:

"Minden mozgó dolog, ami él, táplálékotok lesz; mint a zöld növényt, úgy adtam nektek mindent.

"De húst, annak életével együtt, amely annak vére, ne egyetek."

Isten azt mondja, hogy az állatok megölése bűn, bár nem olyan főbenjáró bűn, amelyért halálbüntetés jár, mint az emberölésért.

Lásd még: 10 nyilvánvaló jele annak, hogy valakinek az élete sehova sem vezet (és mit mondhatsz, hogy segíts neki)

Érdekes módon a legtöbb ősi zsidó inkább vegetáriánus volt, és vezető Tóra-tudósok, mint például a 12. századi rabbi Rashi azt tanácsolta, hogy Isten egyértelműen azt akarta, hogy az emberek vegetáriánusok legyenek.

Más vezető tudósok, például Elijah Judah Schochet rabbi azt tanácsolta, hogy bár a húsevés megengedett, jobb, ha nem eszik.

10) Számítanak-e még ma is ezek a húsra és ételre vonatkozó szabályok?

A húsfogyasztásra vonatkozó szabályok néhány olvasónak elavultnak tűnhetnek.

Biztos, hogy az, hogy mit eszik, csak rajtad múlik?

Az általam a nyugati országokban megismert vegetáriánusok többségét vagy az ipari húsok kegyetlensége miatti ellenszenv, vagy a hús egészségtelen összetevői miatti aggodalom (vagy mindkettő) motiválta.

Bár számos barátom követi a vallási előírásokat a húsevés tekintetében, a vegetáriánus vagy peszkatáriánus barátaim többségét inkább a saját világi okai motiválják.

A legtöbb nem vallásos ember egyetért abban, hogy a hús vagy bizonyos állatok fogyasztásának tilalmára vonatkozó szabályok egy letűnt kor relikviái.

Ezek a kommentátorok hajlamosak arra is, hogy a vallási étkezési törvényeket inkább a csoporthoz tartozás jeleként, mintsem szívből jövő vallási meggyőződésként tekintsék.

Ahogy Jay Rayner mondja:

"Valamikor régen talán rossz ötlet volt sertéshúst enni egy forró országban, de ma már nem.

"A hús és a tejtermékek keverésének tilalma a 2Mózes könyvének egy szakasza miatt merül fel, amelyben irtózatosnak nyilvánítják, hogy a kecskebékát az anyatejben főzzék meg.

"Nos, ebben a Bibliával értek egyet, de ez nem ok arra, hogy betiltsuk a sajtburgert.

"Szóval ez csak egy dolog, amit a zsidó testvéreim csinálnak." Miért? Mert ez határozza meg a különbséget, ez különbözteti meg őket.

"Ahogy a dzsainák szigorú veganizmusa is megkülönbözteti őket a buddhisták vegetarianizmusától."

A lényeg: Rossz a húsevés?

Ha Ön a fenti vallások tagja, akkor a húsevés, vagy annak bizonyos időpontokban történő fogyasztása valóban "rossznak" tekinthető.

Mindig is lesznek szabályok, spirituális és vallási tanítások, és ebből sok értéket lehet meríteni.

Ugyanakkor a legtöbb szabad országban szabadon dönthetünk arról, hogy mit és miért akarunk enni.

Az igazság az, hogy a saját feltételeid szerint élheted az életed.

Mit tehetsz tehát, hogy meghatározd saját értékeidet és prioritásaidat?

Kezdd önmagaddal. Ne keress külső megoldásokat az életed rendbetételére, mélyen belül tudod, hogy ez nem működik.

És ez azért van így, mert amíg nem nézel magadba, és nem szabadítod fel személyes erődet, addig soha nem találod meg azt az elégedettséget és beteljesülést, amit keresel.

Ezt Rudá Iandê sámántól tanultam. Az ő életfeladata, hogy segítsen az embereknek helyreállítani az egyensúlyt az életükben, és felszabadítani a kreativitásukat és a lehetőségeiket. Hihetetlen megközelítése van, amely az ősi sámántechnikákat modern kori csavarral ötvözi.

Kiváló ingyenes videójában Rudá hatékony módszereket mutat be arra, hogyan érheted el az életben, amit szeretnél, anélkül, hogy külső struktúráktól függenél, amelyek megmondják, mit tegyél.

Ha tehát jobb kapcsolatot akarsz kialakítani önmagaddal, fel akarod szabadítani a végtelen potenciálodat, és a szenvedélyt szeretnéd minden tevékenységed középpontjába állítani, akkor kezdd el most, és nézd meg az ő hiteles tanácsait.

Itt van egy link az ingyenes videóhoz.




Billy Crawford
Billy Crawford
Billy Crawford tapasztalt író és blogger, aki több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Szenvedélye az olyan innovatív és gyakorlati ötletek felkutatása és megosztása, amelyek segíthetik az egyéneket és a vállalkozásokat életük és működésük javításában. Írását a kreativitás, az éleslátás és a humor egyedülálló keveréke jellemzi, így blogja lebilincselő és tanulságos olvasmány. Billy szakértelme témák széles skáláját öleli fel, beleértve az üzletet, a technológiát, az életmódot és a személyes fejlődést. Elkötelezett utazó is, több mint 20 országban járt, és a szám egyre növekszik. Amikor nem ír vagy nem utazik a világban, Billy szeret sportolni, zenét hallgatni, és időt tölt a családjával és barátaival.