Az intelligencia és az oktatás közötti kapcsolat: közelebbről megvizsgálva

Észrevetted már, hogy a társadalom hogyan teszi egyenlővé az intelligencia és a műveltség fogalmát?

Nos, a mi társadalmunkban az iskolázottságot gyakran összekeverik az intelligenciával. És valóban - amikor a tanulmányi sikerről van szó, az intelligenciát gyakran tekintik a fő meghatározó tényezőnek.

De vajon tényleg az intelligencia a tanulmányi siker mindenekfelett álló tényezője? Mi a különbség az iskolázottság és az intelligencia között?

Ebben a cikkben segítek közelebbről megvizsgálni az intelligencia és az oktatás közötti kapcsolatot, és feltárni az egyéb tényezők szerepét a tanulmányi eredményességben. Szóval, értsük meg árnyaltabban, mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen az oktatásban.

Mi a különbség a műveltség és az intelligencia között?

Egész életemben a körülöttem élő emberek mindig úgy gondolták, hogy a műveltség és az intelligencia majdnem ugyanaz.

Abban a társadalomban, amelyben éltem, az iskolázottságot gyakran összetévesztették az intelligenciával. Úgy tűnt, hogy minél több diplomája van valakinek, annál intelligensebbnek és sikeresebbnek tartják.

Emlékszem, hogy a szüleim elmagyarázták nekem, hogy a lehető legjobban kell tanulnom az iskolában, hogy intelligensebbé váljak és sikeres legyek.

Most már tudom, hogy tévedtek.

Emlékszem egy különleges esetre, amikor egy társasági összejövetelen voltam néhány barátommal és ismerősömmel. Az egyik személy, aki egy neves egyetemen végzett, elkezdett dicsekedni a tanulmányi eredményeivel.

Szinte azonnal úgy tűnt, hogy a csoport többi tagja intelligensebbnek tartja ezt a személyt, annak ellenére, hogy még nem beszéltünk semmilyen konkrét témáról.

Ez a személy aztán uralta a beszélgetést, és az ő ötletei nagyobb súlyt kaptak pusztán az iskolai végzettsége miatt.

Ahogy a beszélgetés folytatódott, nem tudtam segíteni, de frusztráltnak éreztem magam. Ugyanannyi tapasztalatom és tudásom volt a megvitatott témákkal kapcsolatban, de mivel nem rendelkeztem ugyanolyan szintű oktatással, úgy tűnt, hogy a gondolataimat és ötleteimet elutasították vagy figyelmen kívül hagyták.

Ez a tapasztalat ráébresztett arra, hogy a műveltség nem mindig egyenlő az intelligenciával. Kíváncsi vagy, mi a különbség?

Definiáljuk tehát az oktatás és az intelligencia fogalmát.

Az oktatás az ismeretek, készségek, értékek, meggyőződések és szokások elsajátításának és elsajátításának folyamatára utal az iskolai oktatás, képzés vagy tapasztalatszerzés különböző formái révén.

A tantárgyak széles skálájáról szerezhet ismereteket és megértést, és megtanulhatja, hogyan alkalmazza ezeket az ismereteket a gyakorlatban.

Mi a helyzet az intelligenciával?

Nos, az intelligencia viszont a gondolkodás, az érvelés és a problémamegoldás képessége.

Ez egy összetett mentális képesség, amely magában foglalja az információk megértésének és feldolgozásának képességét, valamint a tanulás és az új helyzetekhez való alkalmazkodás képességét.

Az intelligenciát legtöbbször különböző tesztekkel és értékelésekkel, például intelligenciahányados (IQ) tesztekkel mérik.

Oké, nem tagadom, hogy van némi átfedés a két fogalom között, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanaz a dolog.

Mégis, tanulmányok bizonyítják, hogy az oktatás javíthatja az intelligenciát, és fordítva - az intelligencia is fontos tényező lehet a kielégítő oktatás elérésében. Nézzük meg, hogyan működik ez a kettős kapcsolat a két fogalom között.

Az oktatás javítja az intelligenciát?

Valószínűleg nem fog meglepődni, ha azt mondom, hogy az oktatás és az új dolgok megtanulása javíthatja az intelligenciát.

A kognitív és fejlődéspszichológusok gyakran állítják, hogy a gyermek kognitív képességei nagymértékben függnek attól, hogy mit tanul az iskolában, és milyen készségekre tesz szert ennek eredményeként.

Ha például felismerjük Jean Piaget svájci fejlődéspszichológus elméletének főbb pontjait, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy szerinte az oktatást az egyén kognitív fejlődéséhez kell igazítani ahhoz, hogy a leghatékonyabb legyen.

Míg a nevelés- és fejlődéslélektan területén klasszikus megközelítést dolgozott ki, a modern kutatók némileg hasonlóan értelmezik az intelligencia és az oktatás közötti kapcsolatot.

Kiderült, hogy az egyén által kapott oktatás időtartama és az IQ-teszteken elért pontszámok pozitívan korrelálnak egymással. Mit jelent ez?

Nos, ezt kétféleképpen lehet értelmezni:

• Vagy a nagyobb intelligenciával rendelkező diákoknak van szükségük arra, hogy több oktatásban részesüljenek.
• Vagy az oktatás hosszabb időtartama az intelligencia növekedéséhez vezethet.

Mindenesetre egy 2018-ban a Psychological Science című szaklapban megjelent tanulmány bizonyítja, hogy az intelligencia növelésének legkövetkezetesebb és legtartósabb módja az oktatás.

Ez azt jelenti, hogy ha intelligensebbé akar válni, akkor továbbra is oktatásban kell részesülnie, hogy fejlessze kognitív készségeit.

De mi a helyzet fordítva? Az intelligencia is meghatározza a tanulmányi sikert?

Koncentráljunk arra, hogy az intelligencia hogyan függ össze a tanulmányi sikerrel.

Az intelligencia fontos tényezője a tanulmányi sikernek?

Amint már rámutattam, az egyre több és több oktatás biztosan segít fejleszteni az olyan kognitív készségeket, mint a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, az érvelés, a kreativitás, a memória és még a figyelemfelkeltés is.

Másrészt viszont, ha már eleve magas IQ-értékkel rendelkezel, nagyobb valószínűséggel leszel sikeres a tudományos pályán.

A Frontiers of Psychology című szaklapban nemrégiben közzétett tanulmány szerint a magasabb IQ-értékkel rendelkező személyek sikeresebbek voltak az alacsonyabb értékkel rendelkezőkhöz képest.

A legfontosabb, hogy az IQ-teszten elért pontszám alapján meg lehetett jósolni a tanulmányi sikerüket.

Mindazonáltal szeretném, ha tudnátok egy dolgot: ha valaki azt mondja, hogy magas pontszámot ért el az IQ-teszteken, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy intelligens. Miért?

Mivel a standard IQ-tesztekről köztudott, hogy az intelligencia mérésének korlátozott eszközei. Például egyes IQ-tesztekről megállapították, hogy kulturális torzítással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy igazságtalanul előnyben részesíthetnek bizonyos kulturális csoportokat másokkal szemben.

Emellett az IQ-tesztek aligha képesek megragadni az intelligencia vagy más nem kognitív tényezők minden aspektusát. Ugyanakkor rengeteg más tényező is befolyásolhatja a tanulmányi és életsikert.

És tudod, mi van még?

Az IQ-értékek változnak. Általában nem stabilak az idő múlásával, és különböző tényezők, például az oktatás, az egészségi állapot és az élettapasztalatok miatt változhatnak.

Mit jelent ez?

Ez azt jelenti, hogy az intelligencia valóban jelentős előrejelzője a tanulmányi sikernek. Azonban az a mód, ahogyan mérjük és következtetünk arra, hogy valaki intelligens, nem mindig megbízható.

És mi a helyzet más tényezőkkel? Az oktatás és a tanulmányi siker kizárólag attól függ, hogy mennyire vagy intelligens?

Természetesen nem. Az igazság az, hogy az intelligencia az egyik tényező, amely hozzájárulhat a tanulmányi sikerhez, de nem az egyetlen tényező.

Ezért most más, nem kognitív és környezeti tényezőket is megvitatunk, amelyek hatással lehetnek az iskolázottsági szintedre.

4 egyéb, az oktatást befolyásoló tényező

1) Motiváció és önfegyelem

Észrevetted már, hogy a motiváció mennyire segíti a diákokat a sikerben és a jobb oktatásban?

Nos, az egyik legfontosabb tényező, amely az intelligenciaszinttől függetlenül meghatározhatja az oktatás egyenlőségét, az, hogy az egyén mennyire motivált az oktatás megszerzésére.

Ennek oka, hogy a motiváció segít az embereknek önfegyelmet fejleszteni. És ha elég fegyelmezett vagy, akkor hatékonyan tudod beosztani az idődet, célokat kitűzni és jó tanulási szokásokat kialakítani.

Mi a helyzet azokkal, akiknek nehézséget okoz az önfegyelem fejlesztése, és nincs elég motivációjuk a tanuláshoz?

Ebben az esetben nagy az esélye annak, hogy nehezen tudnak majd koncentrálni az órákon, a feladatok elvégzésében vagy a vizsgákra való tanulásban.

Ez pedig alacsonyabb osztályzatokat és rosszabb tanulmányi teljesítményt eredményezhet.

Legalábbis ezt bizonyítják tudományos tanulmányok. A Worcester Polytechnic Institute-ban végzett kutatás szerint a magasabb önfegyelemmel rendelkező diákok nagyobb kezdeti tudással rendelkeztek, és óvatosabbak voltak az iskolai feladatok elvégzése során.

Ugyanez elmondható a motivációról is.

Ezért mind a motiváció, mind az önfegyelem fontos a tanulmányi siker szempontjából. Ezek segíthetnek a tanulóknak abban, hogy intelligenciájuktól és IQ-értéküktől függetlenül koncentráltak és motiváltak maradjanak a tanulásban.

2) Tanulási szokások és időgazdálkodás

Ha valaha is küzdöttél már azzal, hogy beosztd az idődet a tanulás során, akkor valószínűleg megérted, hogy az időgazdálkodás és a tanulási szokások mennyire fontosak az oktatás folyamatában.

Függetlenül attól, hogy mennyire intelligens, ha nem rendelkezik megfelelő időgazdálkodási készséggel, valószínűleg a tanulmányi teljesítménye szenvedni fog.

Most talán azon tűnődsz, hogy mit értek pontosan időgazdálkodási készség alatt.

Nos, én arról a képességről beszélek, hogy az ember hatékonyan tudja tervezni, szervezni és rangsorolni a feladatokat és tevékenységeket, hogy hatékonyan tudja beosztani az idejét.

Az igazság az, hogy az olyan készségek, mint az időbeosztás és a feladatok rangsorolásának képessége fontosak a tanulmányi sikerhez. Miért?

Ezek a készségek ugyanis segítenek a tanulóknak abban, hogy hatékonyan gazdálkodjanak az idejükkel, és időben elvégezzék a feladatokat és a projekteket.

Képzelje el, hogy az IQ-teszteken 140 pontot ért el, de nincs időgazdálkodási képessége.

Az intelligenciád ellenére valószínűleg azért fogsz küzdeni a tanulmányaiddal, mert nem tudod hatékonyan beosztani az idődet.

Ez azt jelenti, hogy csak azért veszíted el a fejlődési potenciálodat, mert nem feltétlenül vannak tanulási szokásaid.

Előfordulhat például, hogy nehezen tudja időben befejezni a feladatokat és a projekteket, ami alacsonyabb osztályzatokat és rosszabb tanulmányi teljesítményt eredményez.

Tanulmányok alapján a tanulási szokások és az időbeosztás fontos tényezők, amelyek hatással lehetnek az oktatásra.

Tehát, még ha az intelligenciaszinted magas is a társaidhoz képest, próbálj meg megfelelő tanulási szokásokat kialakítani és hatékonyan beosztani az idődet. Így képes leszel kihasználni a kognitív képességeidet és sikeres leszel.

3) A minőségi oktatáshoz való hozzáférés

A kognitív és nem kognitív tényezőkön kívül néhány környezeti tényező is meghatározza, hogy mennyire lehet kielégítő az oktatási szint.

A minőségi oktatáshoz való hozzáférés az egyik ilyen tényező.

Tény, hogy intelligenciaszinttől függetlenül az egyén nem lesz képes a tudományos sikerre, ha nem fér hozzá az oktatáshoz.

Ennek oka, hogy az oktatáshoz való korlátozott hozzáférés a tanulás és a személyes fejlődés lehetőségének hiányához vezethet.

Például egy vidéki területen élő, az iskolákhoz korlátozottan hozzáférő egyénnek kevesebb lehetősége lehet tanulni és elérni oktatási céljait, mint egy városi területen élő, az iskolákhoz jobban hozzáférő egyénnek.

Hallottál már olyan diákokról, akik csak azért küzdenek a jó teljesítményért, mert olyan iskolába járnak, ahol elavult tankönyvek vannak és a finanszírozás nem elégséges?

Ennek eredményeképpen kihívásokkal szembesülnek a feladatok és projektek elvégzése során, mivel nem férnek hozzá a technológiához vagy más erőforrásokhoz.

Mondanom sem kell, hogy ez megnehezíti a tananyag elsajátítását és megértését.

Mégis, néhány híres embernek, aki nagy intelligenciapotenciállal rendelkezett, de nem volt hozzáférése az oktatáshoz, sikerült érvényesülnie.

Albert Einstein például, a német származású fizikus, akit széles körben a történelem egyik legintelligensebb emberének tartanak, küzdött a hagyományos oktatással, és gyakran bírálta a merev és tekintélyelvű iskolarendszert.

Később otthagyta az iskolát, és önképzéssel foglalkozott, ami lehetővé tette számára, hogy kifejlessze a világegyetem természetével kapcsolatos elképzeléseit és elméleteit.

Ezért, még ha nem is férsz hozzá a minőségi oktatáshoz, a kognitív képességeid megtalálhatják a módját annak, hogy oktatás nélkül is sikeressé válj. Ez azonban kétségtelenül az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja az oktatást.

4) Családi háttér és társadalmi-gazdasági státusz

Éreztél már valaha nyomást a családod részéről, hogy jó oktatásban részesülj? Vagy talán szembesültél már azzal a kulturális és társadalmi elvárással, hogy tanult emberré válj.

Bár a szüleim soha nem hangsúlyozták kifejezetten, hogy azt akarják, hogy boldoguljak és a legjobb oktatásban részesüljek, valahogy éreztem, hogy ők és a társadalmi osztályuk ezt követeli meg tőlük.

Hogy őszinte legyek, a maximalizmusuk sok szorongást okozott nekem egész életemben, de ez egy másik kérdés.

A helyzet az, hogy a családi háttér és a társadalmi-gazdasági státusz jelentős hatással lehet az oktatásra.

Nem igazán számít, hogy intelligens vagy-e vagy sem; ha te vagy a családtagjaid magasan képzettek, és érzed az igényt, akkor jó eséllyel megpróbálsz egyetemre járni és diplomát szerezni.

Hogyan befolyásolhatja a családi háttér a tanulmányaidat?

Nos, egy olyan családból származó gyermek, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, nagyobb valószínűséggel fogja értékelni az oktatást és nagyobb tanulmányi sikereket érhet el, mint egy olyan családból származó gyermek, ahol az oktatásra kevésbé fektetnek hangsúlyt.

Hasonlóképpen, a társadalmi-gazdasági státusz többféleképpen is befolyásolhatja az oktatást, beleértve a minőségi iskolákhoz és erőforrásokhoz való hozzáférést, a tanulási lehetőségeknek való kitettséget és a felsőoktatás megfizethetőségét.

Mi több, a kulturális és társadalmi elvárások célt és irányt is adhatnak, és arra ösztönözhetnek, hogy keményen dolgozzon és kiválóságra törekedjen tanulmányai során.

Ne felejtsd el, hogy megtaláld azt, ami a legjobban működik számodra, és ismerd fel, hogy az intelligencia és a tanulmányi siker nem az érték vagy a teljesítmény egyetlen mércéje.

Érzelmi intelligencia & tanulmányi teljesítmény

Mielőtt összegeznénk egy cikket, még egy dolgot szeretnék megvitatni az intelligencia és az oktatás kapcsolatáról.

Amikor az intelligenciáról van szó, az emberek azonnal az olyan mentális képességekre gondolnak, mint a gondolkodás, a döntéshozatal, az érvelés, valamint a tanulási és az új helyzetekhez való alkalmazkodási képesség.

Ha azonban a pozitív pszichológiával foglalkozik (de még ha nem is), akkor is jó eséllyel hallott már az érzelmi intelligencia fogalmáról.

Nos, az érzelmi intelligencia úgy határozható meg, mint a saját és mások érzelmeinek felismerésének és megértésének képessége, valamint az érzelmek kezelésének és szabályozásának képessége.

És tudod mit?

Nemcsak a kognitív intelligencia kapcsolódik az oktatáshoz, hanem a kutatások kimutatták, hogy az érzelmi intelligencia is jelentősen összefügg az oktatással és a tanulmányi teljesítménnyel.

Az igazság az, hogy a magasabb szintű érzelmi intelligenciával rendelkező egyének általában jobb tanulmányi teljesítményt nyújtanak. Mi több, a tanulmányok szerint az érzelmi intelligencia olyan pozitív eredményekhez vezethet, mint a jobb életelégedettség és a karrier sikeressége.

Ezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a magas szintű érzelmi intelligenciával rendelkező emberek jobb tanulmányi teljesítményt nyújtanak. Miért?

Mert azok a diákok, akik felismerik és kezelni tudják saját érzelmeiket, nagyobb valószínűséggel lesznek motiváltak és önfegyelmezettek, ami segíthet nekik a tanulmányi sikerekben.

Hasonlóképpen, azok a diákok, akik képesek megérteni és kezelni mások érzelmeit, jobban képesek lehetnek pozitív kapcsolatokat kialakítani tanáraikkal és társaikkal. Ez pedig hozzájárulhat a tanulmányi sikerhez is.

Amint tehát láthatjuk, az érzelmi intelligencia is fontos tényező, amely befolyásolhatja a tanulmányi teljesítményt.

Ez azt jelenti, hogy ha megpróbálsz az érzelmi intelligencia készségeinek fejlesztésére összpontosítani, akkor jó eséllyel kevesebb erőfeszítéssel érsz el tanulmányi sikereket.

Végső gondolatok

Mindent egybevetve, az intelligencia és az oktatás közötti kapcsolat összetett. Míg az oktatás javíthatja az intelligenciát, az intelligencia viszont előre jelezheti a tanulmányi eredményeket és a sikert is.

Egy dolog biztos - az intelligencia és az oktatás egyenlőségjelét tenni egyszerű tévhit.

Ne feledje tehát, hogy a személyes fejlődési és fejlődési lehetőségei nem függnek a kapott iskolai végzettségtől vagy az intelligenciaszintjétől. A siker kulcsa az, hogy erősségei és készségei fejlesztésére összpontosítson, és kihasználja a tanulási és személyes fejlődési lehetőségeket.