Noam Chomsky a leninizmusról: Minden, amit tudni kell

Noam Chomsky híres amerikai politikai filozófus és kultúratudós.

Az elmúlt évszázad egyik legbefolyásosabb baloldali személyisége, aki egész pályafutása során erőteljesen kiállt az általa képviselt libertárius szocializmus mellett.

Chomsky ellenzi az állami erőszakot és a tekintélyelvűséget, mert úgy véli, hogy az ördögi körforgásban vezet vissza a fasizmushoz.

Anarchoszindikalistaként Chomsky támogatja a saját ügyeiket intéző kis munkástanácsokat.

Vlagyimir Lenin viszont az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom atyja volt, és határozottan kiállt a politikai erő alkalmazása mellett a kommunista vízió megvalósítása érdekében.

Lenin hitt az államhatalomban és a totalitárius politikában, mint a világ általa és követői által szükségesnek tartott formálásában.

Íme, miért nem értenek egyet ennyire.

Noam Chomsky véleménye a leninizmusról

A leninizmus a Vlagyimir Lenin által kidolgozott és terjesztett politikai filozófia.

Fő meggyőződése az, hogy a képzett kommunisták elkötelezett magjának össze kell gyűjtenie a munkásosztályt, és kommunista rendszert kell létrehoznia.

A leninizmus hangsúlyozza a kapitalizmus teljes felszámolásának hitét, szükség esetén a politikai hatalom harci eszközökkel történő megragadásával és megtartásával.

Bár azt állította, hogy a munkásosztály felemelésére és a kommunista utópia megteremtésére összpontosít, a leninizmus széles körű politikai elnyomáshoz, tömeggyilkosságokhoz, valamint az emberi jogok és a szólásszabadság semmibe vételéhez vezetett.

Az apologéták azzal érvelnek, hogy a leninizmus tökéletlen volt, de az akkori orosz társadalom törései és konfliktusai megfertőzték.

A Chomskyhoz hasonló kritikusok szerint a leninizmus csak egy hatalomátvétel volt fanatikusok részéről, akik a kommunizmust csak álcaként használták arra, hogy az orosz társadalmat a saját hasznukra irányítsák.

Chomsky veszélyesnek és helytelennek tartja Lenin filozófiáját.

A kritikusok azzal vádolták Chomskyt, hogy a leninizmust és a sztálinizmust igazságtalanul egy kalap alá veszi.

Ahogy Chomsky mondja egy nő erre vonatkozó kérdésére válaszolva:

"Írtam róla, és elmagyaráztam, miért gondolom, hogy ez igaz" - mondja Chomsky.

"Lenin a szocialista mozgalom jobboldali elhajlása volt, és így is tekintettek rá. A mainstream marxisták annak tekintették. Elfelejtjük, hogy kik voltak a mainstream marxisták, mert ők vesztettek."

Chomsky olyan személyiségekre hivatkozik, mint Antonie Pannekoek és Rosa Luxembourg, mint például azok, akiket Lenin elítélt és akikkel nem értett egyet.

Chomsky itt azt állítja, hogy Lenin nem igazán értett egyet a szolidaritás és a kapitalista elnyomás alóli felszabadulás kommunista és szocialista eszméivel.

Ehelyett Chomsky úgy véli, hogy Lenin egy nagy ideológiai és gazdasági projekt részeként a szocializmus emberekre kényszerítésének reakciós és tekintélyelvű változatában hitt.

Miért ellenzi Chomsky a leninizmust?

Chomsky nagy problémája a leninizmussal ugyanaz, mint a Lenin korabeli mainstream marxistáké: szerintük az totalitárius államberendezkedés volt, amelyet a munkások jogainak zászlaja alá álcáztak.

Lenin mozgalmát "opportunista avantgárdizmus" határozza meg.

Más szóval, a leninizmus egy kis elit elképzelése volt, amely a nép nevében ragadja magához a hatalmat, és úgy alakítja a társadalmat, ahogyan akarja. Chomsky szerint a hazugság abban rejlik, hogy ez állítólag a nép javát szolgálta, mivel a céltáblákat mindig el lehet tolni.

A leninizmusnak ez a hatalmi egyensúlytalansága és a népi mozgalmak manipulálására irányuló vágya az, amit Chomsky az imperialista, elitista gondolkodásmód folytatásaként mutat be.

A balról értelmezett marxizmus a spontán munkásmozgalomról szólt, nem pedig egy intellektuális élcsapatról.

Ennek ellenére Marx támogatta azt az elképzelést, hogy némi átnevelésre és erőszakra lehet szükség ahhoz, hogy megszabaduljunk a kapitalista gazdasági formáktól és a társadalom szervezetlen, nem produktív rendszereitől.

1917 tavaszán Oroszországba visszatérve Lenin alapvetően a kommunista eszme mellett állt, amely szerint a munkások irányítják a termelést, és egy szabadelvű szocialista modell mellett állt ki.

De miután őszre átvette a hatalmat, Lenin Chomsky szerint megrészegült a hatalomtól. Ekkor Lenin felszámolta a gyári tanácsokat és a munkásjogokat, központosította az állami irányítást.

Lenin ahelyett, hogy ragaszkodott volna a szabadságon alapuló modellhez, amelyet korábban képviselt, visszatért a vasökölhöz.

Chomsky szerint valójában ez volt az ő valódi álláspontja, és Lenin baloldaliságba való belevágása valójában csak opportunizmus volt.

Egyetért Chomsky és Lenin valamiben?

Chomsky úgy véli, hogy a 17. század óta a legtöbb népi mozgalom "spontán, libertariánus és szocialista" jellegű volt.

Mint ilyen, egyetért a Lenin által 1917 őszén, Oroszországba való visszatérésekor tett, szabadságelvűbb és egyenlőségelvűbb kijelentésekkel.

Ugyanakkor úgy véli - akárcsak más, Lenin korabeli mainstream marxisták -, hogy Lenin átmeneti fordulata a szocializmus kevésbé államosított változata felé csak azért történt, hogy a népi mozgalmat kooptálja.

A helyzet az, hogy Chomsky szerint Lenin egy álbaloldali volt.

Mint magát igazi baloldalinak valló ember, ez azt jelenti, hogy Chomsky nem igazán ért egyet a leninizmussal, mert azt álságos és cinikus mozgalomnak tartja.

Másrészt Chomsky és Lenin is támogatja a kapitalizmus bukását.

Egyszerűen arról van szó, hogy Lenin szerint machiavellista technikákat kell alkalmazni ahhoz, hogy ezt ténylegesen meg is tegyék és fenntartsák, míg Chomsky úgy véli, hogy ez természetes módon fog megvalósulni, ha az emberek felemelik a hangjukat, bojkottálják a politikai folyamatokat és részt vesznek bennük.

Mik Chomsky alapvető meggyőződései?

Chomsky lényegében libertárius szocialista. Filozófiája az anarchoszindikalizmus, amely a libertarianizmus egy baloldali formája.

Legfőbb meggyőződései a munkásszövetkezetek és a decentralizált állami rendszerek körül forognak, amelyek a személyes szabadságot helyezik előtérbe.

Chomsky következetesen fellépett a tömegmédia és a vállalati, állami és katonai hatalom közötti, szerinte vérfertőző kapcsolat ellen.

Ennek a rendszernek az újságíró politikusok az értékesítői, akiket Chomsky élesen bírált.

Maga Lenin, mint "éles eszű politikus", Chomsky szerint csak egy volt a hamis figurák közül.

Az öt legnagyobb nézeteltérés Chomsky és Lenin között

1) Közvetlen demokrácia vs. elit államhatalom

Chomsky a közvetlen demokrácia híve, míg Lenin egy elit mag gondolatát támogatta, amely azt teszi, amit mindenki számára a legjobbnak tart.

Chomsky "libertariánus anarchistaként" vagy anarchoszindikalistaként úgy véli, hogy a központi államhatalom alkalmazása szinte mindig helytelen, még akkor is, ha az állítólagosan az állam érdekeit szolgálja.

Ahogy Heiko Koo megjegyzi:

"Ez alatt azt érti, aki minden indokolatlan hatalom és elnyomás lebontását szorgalmazza és követeli, aki az egyes egyén és a kollektíva teljes kibontakozásának megvalósításáért harcol az "ipari szervezet" vagy a "tanácskommunizmus" kormányzatán keresztül." A "tanácskommunizmus".

2) Munkásszövetkezetek kontra központosított kormányzati gazdaság

Chomsky támogatja a munkásszövetkezeteket és a munkások által irányított gazdaságot.

A hatalomátvétel után Lenin a munkásszövetkezetek felszámolására és az állami ellenőrzés központosítására törekedett.

Lenin már 1918 elején azt az ideológiáját követte, hogy szükség lesz egy "munkáshadseregre", hogy az összes parasztot és közembert felsorakoztassa a nagy vezér mögé.

Ahogy Csomszkij mondta, "ennek semmi köze a szocializmushoz".

Valójában Chomsky a leninizmust a felülről lefelé irányuló tekintélyelvűség egy újabb formájának tekinti, amely lehetővé teszi egy kis elit számára, hogy igazságtalan hatalmat gyakoroljon a munkások és a családok felett.

"A lenini doktrína nagy vonzereje a modern értelmiség számára a konfliktusok és felfordulások időszakában. Ez a doktrína biztosítja a "radikális értelmiségieknek" a jogot arra, hogy az államhatalmat birtokba vegyék és a "vörös bürokrácia", az "új osztály" kemény uralmát érvényesítsék" - írja Chomsky.

3) Kritikus gondolkodás kontra állami ideológia

Chomsky mindig is határozottan támogatta a progresszív oktatást, amely megtanítja a diákokat a kritikus gondolkodásra és a tekintély megkérdőjelezésére.

Lenin ezzel szemben egy olyan oktatási rendszer mögött állt, amely merev konformitással kényszerítette ki a szovjet dogmákat.

"A Szovjetunió kontra szocializmus" című esszéjében Chomsky azt állítja, hogy a Szovjetunió és a leninizmus csak egy hamis álca volt, hogy megakadályozzon bármilyen valódi pozitív változást.

"A szovjet vezetés tehát szocialistának állítja be magát, hogy megvédje jogát a bunkósbot használatára, és a nyugati ideológusok ugyanezt a látszatot alkalmazzák, hogy megelőzzék a szabadabb és igazságosabb társadalom fenyegetését.

"Ez a közös támadás a szocializmus ellen rendkívül hatékonyan aláásta azt a modern korban."

4) Igazság kontra hatalom

Chomsky az igazságot fontosabbnak tartja, mint a hatalmat vagy azt, hogy a "helyes" oldalon álljunk.

Chomsky például nagyon ellenzi az izraeli palesztinai akciókat, de a Bojkott, leépítés, szankciók (BDS) mozgalmat is hamisnak és túlzó propagandának tartja.

Chomsky szerint Lenin valójában "rekonstruálta a cári elnyomó rendszereket" Oroszországban, és a Cseka és a titkosrendőrség brutális alkalmazása tökéletes példa erre.

Ugyanakkor Chomsky állítása, miszerint a központosítás és az államhatalom ellentétes a marxizmussal, vitatható, mivel Marx azt mondta, hogy a központosításra szükség van a termelés felpörgetéséhez és a javak elosztásához, hogy kiléphessünk a kapitalista rendszer hörcsögkerekéből.

5) Szólásszabadság kontra lojalitás

Chomsky hisz a szólásszabadságban, még akkor is, ha az olyan kijelentéseket is tartalmaz, amelyeket károsnak vagy teljesen helytelennek tart.

Lenin és az őt követő szovjet kormányok erősen hittek abban, hogy a közvéleményt ellenőrizni és kordában tartani kell.

Lenin a titkosrendőrséget arra használta, hogy könyörtelenül összegyűjtse, üldözze és bebörtönözze azokat, akik a kormánya ellen emeltek szót.

Chomsky ezzel szemben úgy véli, hogy még a nagyon népszerűtlen vagy sértő véleményeknek is védelmet kell élvezniük.

Valójában Chomsky (aki zsidó) a múltban komoly vitákat váltott ki, mert még egy lelkes neonáci szólásszabadságát is megvédte.

Kinek van igaza?

Ha baloldali vagy és hiszel a szocializmusban, akkor talán azon gondolkodsz, hogy ki a helyesebb: Chomsky vagy Lenin?

Sok nyugati baloldali talán Chomskyt mondaná, mivel ő a racionalitást, a mérsékelt álláspontokat és az erőszakmentességet használja eszméi alapjául.

Mások azonban azzal érvelnek, hogy Lenin valójában reálisabb volt, és hogy Chomsky többé-kevésbé egy pózer, aki a kényelmes karosszékéből beszél, míg Lenin valódi háborúba és harcba keveredett, nem csak elméletben.

Bár ez talán igazságtalan, tekintve Chomsky saját utcai aktivizmusát és évek óta tartó polgárjogi munkáját, az mindenképpen igaz, hogy Chomsky soha nem volt olyan nemzeti politikai vezető, aki puccsot vagy forradalmat vezetett volna.

Chomsky-nak valóban rengeteg ellenfele van a baloldalon, mint például Dash, az internetes marxista, aki azt írja, hogy:

"Noam Chomsky politikai forrófejűségei olyanok, mint egy mérgező agygomba, amely megfertőz minden baloldali diskurzust, amellyel kapcsolatba kerül" - írja Dash, hozzátéve, hogy a legjobban a következők dühítik:

"Az anarchisták száma, akik vég nélkül használják azokat a kibaszott obszcén, Leninről és Marxról szóló, Chomskytól származó forrásokat, mint az (egyetlen és) egyetlen forrást, amire szükségük van ahhoz, hogy a hülyeséget kiöntsék."

A baloldalon egyesek leginkább azzal nem értenek egyet Chomskyval a leninizmussal kapcsolatban, hogy téved abban, hogy Lenin ellenforradalmár vagy őszintétlen volt.

Ezt kényelmes retorikának tartják, amely lehetővé teszi, hogy Chomksky elkerülje a Lenin kemény uralmához kapcsolódó kellemetlenségeket és tekintélyelvűséget anélkül, hogy elismerné, hogy ezek egy része elkerülhetetlen volt, vagy a kor és az orosz kontextus terméke.

A kritikusok azzal is vádolják Chomskyt, hogy a kambodzsai Pol Pot brutális és diktatórikus rendszerét mentegeti, miközben Lenint démonizálja, ami a képmutatás példája.

"Chomsky akkori írásaiban Pol Potról csendesen azt sugallják, hogy valami nemes kivétel a legjobb szándékkal, de Vlagyimir Lenin egy "jobboldali opportunista öncélú diktátor"?

"Miért csak itt, a huszadik század második felének abszolút leghibásabb helyzetében kínálja fel Chomsky a forradalmi előnyt a kétségek kiterjesztésére?" - kérdezi Dash.

Végső ítélet

Chomsky és Lenin a baloldali spektrum nagyon különböző oldalán állnak.

Ez azért van, mert Chomsky a szocializmus decentralizált, szabadságpárti vízióját támogatja, míg Lenin végül a szocializmus centralizáltabb, lojalitáspárti változatát támogatta.

Míg a kapitalizmus eltörlésével kapcsolatos céljaik némelyike megegyezik, a megoldásaik merőben eltérőek.

A tény azonban az, hogy a leninizmus egy olyan ideológia volt, amely a forradalom és polgárháború tomboló kohójában fejlődött ki, míg Chomsky eszméi az MIT előadótermeiben és néhány tüntetésen alakultak ki.

Ennek ellenére világosan látszik, hogy ideológiai szempontból a két ember útjai elválnak az állam és a politikai hatalom megfelelő szerepének felfogásában a kapitalizmus lebontásában.

Az is világos, hogy Chomsky Leninhez képest sokkal másképp látja, hogy mi az igazi szocializmus és marxizmus a gyakorlatban.

Tetszett a cikkem? Lájkolj a Facebookon, hogy még több ilyen cikket láthass a hírfolyamodban.