Mit jelent embernek lenni? 7 híres filozófus válaszol

Mit jelent embernek lenni? Ez létünk alapvető kérdése.

Ez a kérdés általában akkor merül fel, amikor erkölcsi dilemmával vagy egzisztenciális válsággal szembesülünk, vagy amikor megpróbáljuk megtalálni önmagunkat.

Ráadásul ezt általában újabb kérdések követik:

Mi különböztet meg minket más fajoktól? Mi az, ami arra késztet minket, amit teszünk? Mi tesz minket egyedivé?

A válaszok sosem egyértelműek. Még a modernitás és a szellemi szabadság korában sem biztos, hogy közel járunk a konkrét válaszokhoz. A világ filozófusai évszázadokon át a feladatuknak tekintették, hogy megtalálják azokat.

A válaszok azonban továbbra is ugyanolyan változatosak és nem meggyőzőek, mint valaha.

Mit jelent igazán embernek lenni?

Olvasson tovább, hogy megtudja, hogyan válaszol erre a kérdésre a világ 7 leghíresebb filozófusa.

Karl Marx

"Ha az ember társadalmi lény, akkor csak a társadalomban tud fejlődni."

Karl Marx ismert írója a Kommunista kiáltvány Friedrich Engels filozófus és társadalomtudós mellett a kommunizmus egyik legjelentősebb szószólója volt a 19. századi Európában.

Bár szocializmusáról híres, mégis az egyik legkiemelkedőbb modern filozófiai gondolkodó maradt. Amellett, hogy a maga idejében társadalmi mozgalmak széles skáláját indította el, sikerült formálnia a világ kapitalizmusról, politikáról, gazdaságról, szociológiáról - és igen, még a filozófiáról is - alkotott nézeteit.

Mi a véleménye az emberi természetről?

"Az egész történelem nem más, mint az emberi természet folyamatos átalakulása."

Marx úgy vélte, hogy az emberi természetet nagymértékben formálja a történelmünk. Úgy vélte, hogy a dolgok - erkölcs, társadalmi konstrukció, szükségletek kielégítése - történelmi függvénye, ugyanúgy, ahogyan a társadalmunk is az.

Természetesen az emberi természetről szóló elmélete azt is sugallja, hogy az emberiség fejlődését a kapitalizmus akadályozza, különösen a munkáról. Amíg tárgyiasítjuk eszméinket és kielégítjük szükségleteinket, addig a munka kifejezi emberi természetünket, és meg is változtatja azt.

David Hume

"Minden, ami ebben a mély tudatlanságban és homályban az emberi értelemhez tartozik, az az, hogy szkeptikus, vagy legalábbis óvatos legyen, és ne fogadjon el semmilyen hipotézist, még kevésbé olyat, amelyet a valószínűség látszata sem támaszt alá."

David Hume empirista volt. Úgy vélte, hogy minden emberi elképzelés az érzékszervi benyomásokból ered. Vagyis, még ha el is képzelünk egy nem létező lényt, a róla alkotott képzeletünk akkor is a valóságban érzékelt dolgokból áll.

Miért fontos ez az emberi lét szempontjából?

Hume szerint ahhoz, hogy ezeket a benyomásokat elrendezzük, különböző mentális folyamatokat használunk, amelyek alapvetően hozzátartoznak az emberi léthez. Ezek a következők Hasonlóság, időben vagy térben való egybeesés, és Ok és okozat.

"'Nyilvánvaló, hogy minden tudománynak többé-kevésbé köze van az emberi természethez... Még a matematika, a természetfilozófia és a természetes vallás is bizonyos mértékig az emberről szóló tudománytól függ."

Hume továbbá úgy véli, hogy a saját felfogásunk az igazságról, mindannyiunk, bármennyire is különbözik, létezik. Amikor az emberek az igazságot keresik, a felismerés pillanataiba jutnak. A felismerés apró pillanatai a boldogság és a beteljesülés érzéséhez vezetnek. A felismerés nagy pillanatai viszont valóban emberré tesznek minket.

Hume szerint, amikor megtapasztaljuk ezeket a döntő tudatmódosító élményeket, akkor tudjuk végre bizonyossággal megmondani, hogy mit jelent embernek lenni.

Ludwig Wittgenstein

"A nyelvem határai a világom határait jelentik.

Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.

A világ minden, ami a helyzet."

Talán nincs még egy olyan mélyen rejtélyes modern filozófus, mint Ludwig Wittgenstein. Filozófiáját oldalra lehet fordítani, és még mindig egyszerre tekintélyesnek és homályosnak találjuk.

Az emberiségről alkotott filozófiája sokféleképpen értelmezhető. De a lényeg mégis meggyőző. Emésztjük meg, mit gondol egyetlen könyvéből. Tractatus-Logico-Philosophicus (1921.)

Wittgenstein számára az emberi mivoltunk az, hogy képesek vagyunk tudatosan gondolkodni. Aktív, megtestesült beszélők vagyunk. Mielőtt kommunikálnánk, először is szükségünk van valamire, amivel kommunikálhatunk. Meg kell alkotnunk és meg kell különböztetnünk a minket körülvevő világról az igaz és a hamis gondolatokat, hogy képesek legyünk think dolgokról - dolgok kombinációiról.

Ezeket a tudatos gondolatkombinációkat Wittgenstein úgy nevezi. "ügyek állapota".

Ezért:

"A világ a tények összessége, nem a dolgoké"

Embernek lenni annyi, mint gondolkodni - igaz, hamis - nem igazán számít.

Friedrich Nietzsche

"Az élet óramutatója. Az élet ritka, elszigetelt, a legnagyobb jelentőségű pillanatokból áll, és megszámlálhatatlanul sok szünetből, amelyek alatt legfeljebb e pillanatok sziluettjei lebegnek körülöttünk. A szerelem, a tavasz, minden szép dallam, a hegyek, a hold, a tenger - mindezek csak egyszer szólnak teljesen a szívhez, ha egyáltalán van esélyük arra, hogy teljesen szóljanak. Mert sok ember nem isegyáltalán nincsenek ilyen pillanatok, és maguk is szünetek és szünetek a valódi élet szimfóniájában."

Friedrich Nietzsche - egy újabb forradalmi filozófus. Leginkább könyvéről ismert, Emberi, túlságosan is emberi: Könyv szabad szellemek számára.

Más filozófusok között, akik élvezhetetlen és homályos ideológiákat írnak, Nietzche szellemes, ékesszóló és brutálisan őszinte. És még költői is. Olyan filozófus, aki az emberi természetet veszi górcső alá, miközben konkrét tanácsokat ad, hogyan lehet vele bánni.

Mit gondol az emberiségről és annak jelentőségéről?

"A pszichológiai megfigyelés előnyei. Hogy az emberi, túlságosan emberi dolgokon való elmélkedés (vagy, ahogy a tanult kifejezés szól, a "pszichológiai megfigyelés") az egyik eszköz, amellyel az ember könnyíthet az élet terhein; hogy e művészet gyakorlásával az ember nehéz helyzetekben is biztosíthatja a lélekjelenlétet és a szórakozást unalmas környezet közepette; sőt, hogy a legnehezebb és legboldogtalanabb fázisokból aa saját életünkből is ki lehet szedni maximákat, és ezáltal egy kicsit jobban érezni magunkat."

Nietzsche számára a tudatosságunk adja az emberiség értelmét. Képesek vagyunk arra, amit ő úgy nevez, hogy pszichológiai megfigyelések, az a képesség, hogy a dolgokat analitikus szemszögből lássuk. Ezzel mi, emberek, irányíthatjuk létezésünk narratíváját.

Platón

"Mert minden jó és rossz, akár a testben, akár az emberi természetben, ... a lélekből ered, és onnan árad ki, mint a fejből a szemekbe."

Ugye nem gondoltad, hogy kihagyjuk Platónt ebből a listából? Elvégre ott van az ő Az emberi természet elmélete.

Platón hitt a lelkekben.

Úgy vélte, hogy az embereknek mindkettő immateriális elme (lélek) és anyagi test . hogy a lelkünk létezik a születés előtt és a halál után. És ez áll 1. ok ; 2. étvágy (fizikai késztetések); és will (érzelem, szenvedély, szellem.)

Platón számára a lélek a forrása mindannak, amit érzünk - szeretet, gyötrelem, harag, ambíció, félelem. És a legtöbb lelki konfliktusunkat emberként az okozza, hogy ezek az aspektusok nincsenek harmóniában.

"Az ember - egy értelmet kereső lény."

Platón is úgy vélte, hogy az emberi természet szociális. Alapjában véve nem vagyunk önellátóak. Szükségünk van másokra. A társas interakciókból nyerünk elégedettséget. Hogy valójában a kapcsolatainkból nyerünk értelmet.

Immanuel Kant

"Az intuíció és a fogalmak alkotják... minden tudásunk elemeit, így sem a fogalmak nem adhatnak tudást sem a nekik valamilyen módon megfelelő intuíció nélkül, sem az intuíció nem adhat tudást fogalmak nélkül".

Immanuel Kantot széles körben minden idők egyik legnagyobb hatású nyugati filozófusának tartják. Ideológiái a vallásról, a politikáról és az örök békéről szóltak. De ami a legfontosabb, az emberi autonómia filozófusa volt.

Kant úgy vélte, hogy emberként elszántak és képesek vagyunk a tudásra, és arra, hogy annak alapján cselekedjünk, anélkül, hogy bárki mástól, akár a vallástól vagy valamilyen isteni beavatkozástól függnénk.

Az emberek ismeretfelfogása szerinte "az elmén kívüli fizikai tárgyak és események által kiváltott érzékszervi állapotok, valamint az elme azon tevékenysége, hogy ezeket az adatokat fogalmak alá rendezi ...".

Ezért Kant úgy véli, hogy a világgal kölcsönhatásban vagyunk. a mi érzékelésünk alapján. Emberek vagyunk az értelmünk miatt. Mint más fajok, mi is teszünk dolgokat, cselekszünk, de tőlük eltérően mi indokoljuk tetteinket. És Kant számára lényegében ez az, amit embernek lenni jelent.

"Minden tudásunk az érzékekkel kezdődik, majd az értelemmel folytatódik, és az értelemmel végződik. Nincs semmi magasabb az értelemnél."

Aquinói Tamás

"Nem lehet egyszerre teljes tudásunk. Azzal kell kezdenünk, hogy hiszünk; aztán utána talán rávezetnek bennünket arra, hogy magunk saját magunk sajátítsuk el a bizonyítékokat."

Platónhoz hasonlóan Aquinói Tamás is dualista , aki úgy vélte, hogy az embernek teste és lelke is van.

De ellentétben Kant-tal, aki úgy vélte, hogy az értelmünk az, ami értelmet ad nekünk, Aquinói ennek ellenkezőjét hitte. Számára a tudást az érzékszervünkön keresztül vesszük fel, és az értelem később, fokozatosabban, az emberi tapasztalatainkon keresztül dolgozza fel.

Aquinói hitt abban, hogy mi vagyunk az egyetlen létező lények, akik képesek érzékelni az anyagot és a szellemet is. Nem csak létezünk ebben a világban - értelmezni tudjuk, vizsgálni tudjuk, értelmet meríthetünk belőle, és döntéseket hozhatunk róla. Az értelmünk az, ami túllép minket az egyszerű létezésen, hogy ténylegesen létezzünk. csinál szabadsággal, határtalan képzelőerővel.

Mi a te Gondolod?

Nem kell filozófusnak lenned ahhoz, hogy saját következtetéseidre juss. Számodra mit jelent embernek lenni? Együttérzés, empátia, logika, a tudatunk?

A technológia, a közösségi média és a fejlett tudományos felfedezések világában fontos, hogy folyamatosan feltegyük ezt a fontos kérdést. Ne hagyd, hogy a sok zaj elterelje a figyelmedet az elmélkedésről - miért létezünk? Mit jelent egyáltalán mindez? Mit hozhatunk be ebbe a csodálatos létezésbe? Oszd meg velünk, ha csatlakozol az alábbi vitához.