A szobatárs egész nap a szobájában marad - Mit tegyek?

Van egy lakótársad, aki úgy tűnik, hogy soha nem hagyja el a szobáját. Napok vagy hetek múlva már vágysz egy kis egyedüllétre anélkül, hogy állandóan jelen lenne. Lassan úgy érzed, hogy kezded elveszíteni a türelmedet vele szemben. Végül is, miért nem tudnak egyszerűen elmenni?

Ha ez rád hasonlít, tudd, hogy nem vagy egyedül. Én magam is voltam már hasonló helyzetben, és hidd el, nem reménytelen a helyzet! Számos lépést tehetsz a probléma megoldása érdekében.

Íme a 8 lépés, amely segített az én helyzetemben:

1) Ellenőrizze a mentális betegség jeleit

Ezt a lépést az első helyre teszem, mivel a mentális betegség lehet az egyik fő oka annak, hogy valaki úgy dönt, hogy egész nap a szobájában marad.

Három mentális betegség, amely azonnal eszünkbe jut, ha arra gondolunk, hogy valaki nem hagyja el a szobáját, a depresszió, a szorongás és az agorafóbia.

Depresszió

A depresszió lehet az oka annak, hogy a szobatársad nem akarja elhagyni a szobáját. Ez nem jelenti azt, hogy súlyosnak kell lennie, lehet, hogy csak enyhén depressziós.

A szobatársad depressziós lehet:

• A nap nagy részében, szinte minden nap szomorúnak vagy depressziósnak tűnnek.
• Úgy tűnik, nem élvezik azokat a dolgokat, amiket régen szerettek.
• A súlyuk és az étvágyuk drasztikusan megváltozik
• Nehezen alszanak vagy túl sokat alszanak
• Nincs sok energiájuk, sem fizikailag, sem szellemileg.
• Nem mozognak sokat, vagy sokat mozognak a nyugtalanság miatt.

További információért megnézheti az olyan orvosi weboldalakat, mint a WebMD Depresszió diagnózis.

Szociális szorongásos zavar

Valami, ami lehet az oka annak, hogy a szobatársad nem hagyja el a szobát, az a szociális szorongásos zavar. Különösen olyan környezetben, mint az egyetem, a gondolat, hogy elhagyja a szobát, és rengeteg idegennel találkozik, nyomasztó lehet.

A szociális szorongásnak számos oka lehet, így ha nem ismered jól a szobatársadat és a múltját, akkor ez egy lövés a sötétben.

Ha hasznos forrásokat szeretne találni, nézze meg az olyan orvosi weboldalakat, mint a WebMD Social Anxiety Disorder.

Agorafóbia

Ha még sosem hallottál erről, ne aggódj, a lakótársammal való helyzetem előtt én sem. Az agorafóbia az attól való félelem, hogy kimegyünk a szabadba, és kint vagyunk a világban.

Ez erős félelemként, vagy akár pánikrohamként is jelentkezhet, ha kimegyünk a szabadba.

Az olyan weboldalak, mint a WebMD Agorafóbia, részletesebb információkat nyújtanak erről a mentális betegségről.

Mit tehetsz, ha a szobatársad a mentális betegség jeleit mutatja?

Ön nem mentálhigiénés szakember, és semmiképpen sem kell annak lennie. Ha azt gyanítja, hogy a szobatársa egész napos bent tartózkodásának oka mentális betegség, döntse el, hogy vagy beszél vele, vagy beszél egy szakemberrel segítségért.

Amikor beszélgetsz velük, tartsd szem előtt, hogy nem szabad hibáztatnod őket azért, hogy nem hagyják el a szobát. Légy olyan együttérző és empatikus, amennyire csak tudsz.

Ne arra összpontosítsd a beszélgetést, hogy TE hogyan érzed magad, ha nem mennek el, és hangsúlyozd, hogy aggódsz értük, és segíteni szeretnél.

Légy jó hallgatóság. Így a szobatársad beszélhet arról, hogy mi történik vele, te pedig érzelmi támogatást nyújthatsz neki. Ezáltal talán azt is megtudhatod, hogy pontosan miért van az, hogy soha nem hagyja el a szobáját, és beszélgetést kezdeményezhetsz róla.

Ajánljon fel nekik néhány forrást az online terápiához, például a BetterHelp-t, hogy a szobájuk kényelméből beszélhessenek egy engedéllyel rendelkező szakemberrel.

Különösen akkor, ha valamelyik mentális egészségügyi problémával küzd, a terápiára járás még ijesztőbbnek tűnhet. Ezért az online szolgáltatások nagyszerű alternatívát jelentenek.

Ha semmi sem változik, vagy komolyan aggódik a lakótársa miatt, fontolja meg, hogy maga is szakemberhez forduljon. Emellett, ha szükséges, kérjen támogatást jó barátoktól, akikkel megoszthatja aggodalmait.

A mentális betegségek gyakoriak, és olyan korban vagyunk, amikor szerencsére sokkal nyíltabban beszélhetünk róla. Ez nem jelenti azt, hogy le kellene becsülnünk, komolyan kell venni!

2) Gondold át, milyen más okai lehetnek annak, hogy egész nap a szobájukban maradjanak.

Ha a mentális egészség nem áll a képben, próbáld meg átgondolni, milyen más oka lehet annak, hogy a szobatársad egész nap bent marad.

Talán még nincsenek barátaik a környéken, akikkel együtt lóghatnának? Vagy valamilyen fizikai betegségük vagy korlátozásuk van, ami miatt nem tudnak kimozdulni? Vagy csak otthonülő típusok?

Ha még nem ismered túl jól a szobatársadat, nehéz lehet kideríteni, mi lehet az oka annak, hogy állandóan bent van. De néhány beszélgetés után nem lehet túl nehéz általános képet kapni!

Ha csak most költöztek a városba, akkor lehet, hogy csak magányosak, és még nem találtak barátokat. Ezzel el is érkeztem a következő lépésemhez:

3) Kérj meg másokat, hogy hívják meg őket

Elismerjük, hogy azért vannak állandóan otthon, mert egyszerűen még nem találtak barátokat, ezért nagyszerű ötlet lenne, hogy segítsünk nekik, ha párkeresőnek állnánk.

Ha ismersz olyan embereket, akikről úgy gondolod, hogy potenciálisan tetszene nekik, kérdezd meg őket, hogy meghívhatják-e a szobatársadat!

Lehet, hogy a barátod ugyanazzal a videojátékkal játszik, mint a szobatársad, vagy ugyanazokat a műsorokat nézi - ez egy új barátság kezdete lehet!

Ha megkérsz másokat, hogy hívják meg a szobatársadat, az nagyon kedves dolog lehet, és a végén mindenki jól jár! Te több időt tölthetsz egyedül, míg ők új barátokat szereznek!

4) Barátkozz össze a szobatársaddal

Ez valószínűleg az első lépések között kellene, hogy legyen, amelyeket megtehettek, hogy a helyzet mindkettőtök számára jobbá váljon.

Ha összebarátkoztok a lakótársaddal, könnyebben kijöttök egymással, és egy kicsit jobban meg tudod majd érteni őt, hogy megoldjátok az együttéléssel kapcsolatos problémáitokat.

Hívd meg őket dolgokra, és építsd ki velük a jó kapcsolatot. Légy őszintén pozitív, és talán még abban is segíthetsz nekik, hogy idővel elhagyják a szobát.

Persze nagyon nehéz lehet nem bosszankodni a szobatársad miatt, ha soha nem tudsz egyedül lenni miatta, de ha utáljátok egymást, az többet árt, mint használ.

Persze nem mindenki lesz alkalmas a barátságra, és ez rendben is van. Ha erőfeszítéseket teszel, és azt veszed észre, hogy nem jöttök ki túl jól egymással, legalább a dolgok maradjanak pozitívak kettőtök között. Nem kell barátkoznod valakivel ahhoz, hogy barátságos legyél.

5) Beszéljen velük a problémáról, és készítsen egy ütemtervet.

Ha ezek közül egyik sem működik, akkor lehet, hogy le kell ülnöd és komolyan el kell beszélgetned a szobatársaddal, közvetlenül a problémával foglalkozva.

Van néhány dolog, amit szem előtt kell tartani ehhez a beszélgetéshez:

Legyen barátságos, de szigorú. Önnek is ugyanannyi joga van a szobához, mint nekik, ezért több mint jogos, ha egy kis egyedüllétet kér.

Személyesen. Az ilyen beszélgetések ritkán mennek jól sms-ben. Először is, a lakótársadnak könnyű lesz elhessegetni a témát és témát váltani, de emellett érzelmekkel teli dolog is lehet, és ha szemtől szembe tudtok beszélgetni, az segíthet abban, hogy mindketten megegyezzetek.

Legyen egy fix időbeosztásod. Tudom, tudom, ez talán extrémnek hangzik, de ha már mindent kipróbáltál, és úgy tűnik, semmi sem változik, ez lehet a legjobb megoldás!

Ha homályosan fogalmazol a témával kapcsolatban, és olyan dolgokat mondasz, mint például "úgy érzem, mintha állandóan itt lennél", az valószínűleg nem sokat fog változtatni. Ehelyett közelíts feléjük kedves és barátságos módon, ami kevés teret hagy a vitának. Mondhatsz valami hasonlót:

"Tudom, hogy kicsit furcsa és kínos erről beszélni, és nagyon szereted a szobánkat, ezért is maradsz itt sokat, de úgy érzem, hogy hiányzik egy kis egyedüllét, és ez megviseli a közérzetemet és a mentális egészségemet. Meg tudnánk beszélni valamit, hogy például XYZ napokon XYZ órákban az enyém legyen a szoba, neked pedig ABC órákban?"

Persze elsőre talán kicsit őrültségnek tűnhet, hogy ütemtervet kell készítened, de nagyon hasznos lehet. Ráadásul biztosítja, hogy a szobatársad tartsa magát a megállapodásotokhoz. Végül is sokkal nagyobb valószínűséggel tartjuk be a szokásokat, ha vannak tömör terveink.

Ha a szobatársad beleegyezik a beosztás kialakításába, légy rugalmas, és tiszteld az ő igényeiket is, ahelyett, hogy bizonyos időpontokat követelnél.

6) Teremtsen több magánéletet a szobában

Ha nem tudod rávenni a szobatársadat, hogy távozzon, akkor tartsd magad a "rögtönözz, alkalmazkodj, győzz" mondáshoz.

Ebben a helyzetben jó megoldás lehet, ha egyszerűen átalakítod egy kicsit a szobádat. Ha van elég helyed, szerezz be egy könyvespolcot vagy egy komódot, és tedd kettőtök közé.

Az íróasztalodra is tehetsz néhány magas dolgot, hogy megteremtsd ezt a fajta elkülönítést.

Egy másik nagyszerű módja annak, hogy egy szobát két különálló részre alakítson át, egy paraván használata, mint amilyen gyakran van az irodákban. Rengeteg közül választhat, és a legtöbb irodaszerüzletben megvásárolhatja őket. Vagy szerezhet néhány olcsó szövetparavánt, amelyet az ágya köré helyezhet némi plusz magánéletért.

Ha ezt a megoldást választod, ne feledd, hogy pszichológiai teret is kell teremtened. Amikor a szobádban vagy, próbáld meg a lehető legjobban kizárni a szobatársadat. Csináld a saját dolgaidat, és tégy úgy, mintha ő nem lenne ott. Ellenkező esetben ugyanolyan csapdában fogod érezni magad, mint korábban, csak kisebb térben.

7) Találjon saját helyet valahol máshol

Ha minden más nem sikerül, akkor menjen és keressen helyet máshol.

Természetesen előfordulhat, hogy számos dolog miatt nem tudsz saját szobát kapni (elvégre nem véletlenül van szobatársad), de ez nem jelenti azt, hogy nem találhatsz saját helyet.

Tegyél magadévá egy nyilvános helyet, legyen az egy könyvtár, egy kávézó, egy park vagy bármilyen más csendes hely, ami eszedbe jut.

Ez nagyon hasznos, mert azt az érzést adja, hogy bármi történjék is, mindig van egy biztonságos hely, ahová elmenekülhetsz, ha túlterheltnek érzed magad.

8) Rendezze el a lehető leghamarabb

Ne várjon a megbeszéléssel. Persze sokkal egyszerűbbnek tűnhet, ha csak úgy hagyjuk a témát, és reméljük, hogy a dolgok maguktól javulnak, de a legtöbbször ezek a dolgok nem oldódnak meg maguktól.

A szobád a szentélyed, az otthonod. Ha nem érzed jól magad benne, vagy nem jutsz egyedül idődre, nehéz biztonságban érezned magad.

Ha azonnal beszélsz erről a kérdésről, elkerülheted, hogy a helyzetet szuperkínossá tedd, hiszen a szokások még nem alakultak ki (legalábbis nem túlságosan).

Az, hogy időnként elhagyjátok a szobát, a szobatársi lét normális része. Minél korábban állapítjátok meg ezt, annál jobb.

Ne add fel

Bármilyen nyomasztónak is érezheted először ezt a helyzetet, tudd, hogy jobb lesz. Mindezeket a lépéseket megteheted, hogy segíts a szobatársadnak jobban elhagyni a szobáját, és egy nyugodt, békés közös életben navigálni.

Az együttélés a kompromisszumokról szól. Így mindketten biztonságban és otthon érezhetitek magatokat. Ne áldozzátok fel az igényeiteket az átmeneti kényelemért. Igen, ezeknek a lépéseknek a megtétele nem mindig szórakoztató, de hosszú távon megtérül, és a szobatársaddal való kapcsolatod is drasztikusan javulhat, hiszen kevesebb lesz a feszültség!